Az alábbi sorokat írtam 2007-ben a blogba (és azóta eltelt 14 év....)
Valamikor nagyon régen, talán hatvannégyben,
volt egy kis dal, zenéjét és szövegét egyaránt Faller János szerezte, leírta a
sorocskákat gyorsan, majd órákig kottázgatta-pötyögte a pianínón.
Ezt a kis feledésbe merült dalocskát próbálom
egész nap felidézni:
„…Kis virágom, drága lányom, hoztam néked
Trogírból kis kék levendulát…”
S mert a dallam alig, a szöveg meg csupán
ennyire jut eszembe,
ültettem délután egy bokor levendulát a
sírodra, drága Apukám.
Ma ezzel a képpel emlékezem vissza Rá.
Egy olyan fotóval, amikor nagyon boldogok voltunk:
Régi blog: 2007. augusztus 24.
00:39:03
Megható emlék.
VálaszTörlésÍgy a régi, mindennapi perceket mint felemelő emléket őrizzük.
VálaszTörlésMegnéztem mindet. Jó, hogy feltetted őket: számunkra is élővé tette édesapádat.
VálaszTörlés