Az íróasztalfióknak, a 80-as évekből...

TRIPTICHON POLITIKON

MEDÁLIA

Kitüntettek, mert harminc évig
hirdettem, mint megszállott látnok,
hogy egyszer  majd még győz az Eszme
és megteremt egy Új Világot,
melyben emberként lehet élni,
s boldogok lesztek, proletárok.

Harminc év múltán körülnézek:
ronggyá foszlottak mind az álmok,
cégérnek használják az eszmét
a pöffeszkedő kiskirályok
- és szaporodnak gombamód a
fixfizetéses messiások.

Harminc év múltán kissé lassan
és nehezen is térek észre
- de álmaimból felriaszt a
teenagerek trágár beszéde:
folyik a lumpenproletariátus
bővített újratermelése…

*

TŰNŐDÉS

Szűk-agyúak és törpe-népek
álmaim sorra kaszabolják.
Ide is kár volt megszületnem!
Nem érdemel meg ez az ország.

Bár nem szerződtem messiásnak,
szeretem és szánom a népet.
Ha ilyenek a vezetői,
hogy él meg újabb ezer évet?

-és vajon, milyen ezer évet? 

*

GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK

Új fejezet az osztályharcban:
mindenki beszállhat a ringbe!
Költséges az állami szektor?
Rámegy a nép gatyája, inge?
A szocializmus építését
adjuk ki hát gebinbe!


Régi blog:2010.november 12.
22:17:15

Kiáltás

KI MENT MEG ENGEM

Már botladozva, néha, meg-megállva
egy pillanatra, jár, csak jár tovább
e zaklatott szív. Bordáim börtönrácsa
bezárta rabját. Kemény porkoláb,
kegyetlen élet: nincsen kegyelem?

Sikoltva szólok: mindig szállni vágytam
- de nem repít már semmi szerelem.
Ki ment meg engem? Hol vagy, drága társam?
Árnyak lopóznak már a szemhatárra,

a lélek végső jeladásra vár.
A szívemet keményen markolássza,
kegyetlen kézzel fogja a halál.


Régi blog: 2010. július 12.
10:43:48