NOVEMBERI REGGEL
Dideregve ballagok át a téren,
novemberi reggel, hajnali sötétben.
Hírnökei a közelítő télnek,
cudar szelek üldöznek, utolérnek.
Az égen, mint egy bibliai átok,
hollók felhője kavarogva károg.
Menetelek gonosz napok elébe
s nem véd meg már az álmodozók vértje.
Verseimmel hiába hadakoztam:
kardom kicsorbult, zászlóim a porban.
Megvert seregem indul bujdosásba.
Én hol találnék második hazára?
Harangszó kondul, mint egy temetésen,
és amit hirdet, hallom már, megértem
és beszivárog sejtjeim közébe
novemberek vigasztalan sötétje.
Régi blog: 2007. november 1.
21:48:07
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése