KÓRHÁZI RÍMFORGÁCSOK
LÁZ
Lázadó voltam eddig s lázadás,
a szó mutatja, mindig láz-adás.
Nem lázonghatok immár láz-adón:
most fizetem a sorsnak láz-adóm.
*
VÖRÖSEK ÉS FEHÉREK
Stendhali cím: vörösek és fehérek,
nehéz csaták és jaj, kemény remények.
Sorra hullanak el seregeim
- s ti ellenem fordultok, sejtjeim?
*
THE PRICE OF LIFE
The price of Life was allways Death,
you did know this – and nothing less.
The truth is killing like a knife:
Death allways the price of Life.
*
SONNENUNTERGANG
Abendschimmer von einer Märchenferne:
siehe wie langsam sinkt die schöne Sonne.
Ich möchte bleiben, ich geh’ noch nicht gerne.
Warte, Seele! Bald leuchten auf die Sterne.
*
Az életemért tán harcolni kell még,
igénybeveszem hát szíves türelmét.
Mi rajtam múlik, megteszem örömmel
s ha harc, hát legyen foggal és körömmel.
(Sajnos, nem realizálható tézisem:
ínyem feltörte a protézisem…)
*
Mit kezdjek egy akut leukémiával?
Erről is írjak tán egy balladát?
Aki a sorssal szembenézve vállal
komédiát, s ha kell, tragédiát,
költőnél több, megérdemli hogy ember
rangjára méltó lény lehessen itt,
magát becsülve végig türelemmel
viselje s játssza el szerepeit
Régi blog: 2010. április. 9
21:13:12
Téli alkonyat
LES OMBRES D’HIVER
L’hiver m’attaque déjà
Voyez-vous mes frères
Colers de mes amours
Amour de mes coleres
Que de faire ici-bas
Toujours les justes qui tombent
Ce n’est qu’une noyade dans des marais profondes
Il ne me reste rien que de chanter tout bas
des rimes qui me protegent contre les quabbalahs
que de porter chaque jour colliers de misère
béni par mon sort dur d’une gloire éphémère
Sur la voie lactée parmi les étoiles
je me rappelle encore les visages les voiles
les ombres de jeunesse pas encore oubliées
Mes amies de jadis
Déesses de destinées
Régi blog: 2010. november 27.
20:31:21
Az íróasztalfióknak, a 80-as évekből...
TRIPTICHON POLITIKON
MEDÁLIA
Kitüntettek, mert harminc évig
hirdettem, mint megszállott látnok,
hogy egyszer majd még
győz az Eszme
és megteremt egy Új Világot,
melyben emberként lehet élni,
s boldogok lesztek, proletárok.
Harminc év múltán körülnézek:
ronggyá foszlottak mind az álmok,
cégérnek használják az eszmét
a pöffeszkedő kiskirályok
- és szaporodnak gombamód a
fixfizetéses messiások.
Harminc év múltán kissé lassan
és nehezen is térek észre
- de álmaimból felriaszt a
teenagerek trágár beszéde:
folyik a lumpenproletariátus
bővített újratermelése…
*
TŰNŐDÉS
Szűk-agyúak és törpe-népek
álmaim sorra kaszabolják.
Ide is kár volt megszületnem!
Nem érdemel meg ez az ország.
Bár nem szerződtem messiásnak,
szeretem és szánom a népet.
Ha ilyenek a vezetői,
hogy él meg újabb ezer évet?
-és vajon, milyen ezer évet?
*
GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK
Új fejezet az osztályharcban:
mindenki beszállhat a ringbe!
Költséges az állami szektor?
Rámegy a nép gatyája, inge?
A szocializmus építését
adjuk ki hát gebinbe!
Régi blog:2010.november 12.
22:17:15
Kiáltás
KI MENT MEG ENGEM
Már botladozva, néha, meg-megállva
egy pillanatra, jár, csak jár tovább
e zaklatott szív. Bordáim börtönrácsa
bezárta rabját. Kemény porkoláb,
kegyetlen élet: nincsen kegyelem?
Sikoltva szólok: mindig szállni vágytam
- de nem repít már semmi szerelem.
Ki ment meg engem? Hol vagy, drága társam?
Árnyak lopóznak már a szemhatárra,
a lélek végső jeladásra vár.
A szívemet keményen markolássza,
kegyetlen kézzel fogja a halál.
Régi blog: 2010. július 12.
10:43:48
Kézenfogva. 1963. szeptember 1.
ISKOLÁBA INDULÓ KISLÁNYOM KÖSZÖNTÉSE
Elmúlt a tavasz meg a nyár is,
elszálltak a felhők göndör barikái az égről.
Rozsdásodnak lassan a fák,
csillan a szeptemberi fény.
Elszálltak a gondtalan gyermeki évek,
játék és kacagás ideje oda már, kicsi lányom:
jön a munka, az iskola vár.
Az élet robotos menetébe neked is be kell állnod
és a felénk suhanó évek kapujában
új gondok, örömök csapata zsivajog.
Add ide hát a kezed, *
ballagjunk együtt a fényben
- s el ne ereszd sohasem, végtelen éveken át…
Mint a kirándulók lobogó, színes kendői a partról:
integetek teneked, lengetem a szívemet.
Fátyolos, könnyű szomorúság fonogatja körém kötelét:
lassan őszül a táj
s őszülök én is, apád.
*Drága Apukám, ma is, 60 évvel az első iskolai napom után is, fogod a kezem. Senki se látja, én érzem, minden pillanatban velem vagytok Anyával.
Régi blog: 2010.- augusztus 29.
14:14:32
Talált vers
***
Csikorgó napjaim futószalagján járva,
ahol az agy kifárad, ahol a szív kiég,
amikor a szabadság kapuit már kitárja,
hallgatom a vigaszt: a rigók énekét.
Hajnalban, hat felé, harmatos pirkadatban,
álmaim zeg-zugos útjait járva még,
hallom: a bodzafán megint rigódal harsan
s idézi régenvolt éveim reggelét,
Tudom, napjaim homályba hullnak már
s meg-megbotlik szívem, az örök zaklatott,
lapjait sebesebben pergeti rám a naptár
s ritkulnak benne a pirosbetűs napok.
És mégis, mégis: a rigódal hallatára
a lélek újra s újra felszárnyal, nyugtalan.
Nehéz fizetni bár: ez az emlékek ára
- és újra fogadom: nem adom meg magam.
Régi blog: 2011. március 18.
20:02:38
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)