Mondóka

2007. március 7.
22:33:48

POM-POM DALOM ORSIKÁNAK
mikor /n/agyon nyom a bánat

Jó napom van, pom-pom-pom,
ha leveled megkapom,
hétfőn, szerdán, szombaton,
jó napom van, úgy bizony!

Ha leveled megkapom,
egész nap azt dúdolom,
fütyülöm és dalolom:
jó napom van, jó napom!

Afrikai partokon,
gyalog, buszon, vonaton,
nagy hajón, kis csónakon,
arabul szól a dalom.

Hogyha van rá alkalom,
és rögtön eldúdolom,
himnuszom ez s szózatom,
figyelj, Orsi: pom-pom-pom!

Együgyű és monoton
más számára tán dalom,
de én soha nem unom,
csak ismétlem: pom-pom-pom!

Nem csűröm, nem csavarom,
nyíltan mondom, szavalom,
így szeretem, akarom,
hogy jó legyen a napom!

Fákon felhőn, falakon,
és a Souk-el-Fellahon,
mindenütt ezt olvasom:
pom-pom-pom, jó a napom!

Nem kezdem, csak folytatom,
mert van bennem szorgalom,
mondom csak, mondogatom:
pom-pom-pom, jó a napom!

Bölcs vagyok mint Salamon,
bölcsességem eladom,
eladom, mert hatalom:
mért nem legyen jó napom?

Két évig ezt dalolom
minden áldott hajnalon
s bánat súlya sose nyom:
pom-pom-pom, jó a napom!

Girbe-görbe utakon,
hol az árnyék eloson,
ezt kell mindig hallanom:
jó a napom, pom-pom-pom!

Lángfestette alkonyon
elillan a bánatom
ha felcsendül a dalom,
szép volt a nap, pom-pom-pom!

Elszáll két év s nyarakon
vár reánk a Balaton
- s ott Orsival dúdolom:
jó napom van, pom-pom-pom,

jó napom van, úgy bizony!