Naplórészletek 1.

2007. április 20.
22:10:03 

1.

 85.04.12.

A kettős vonzás mágneses terében hányódtam eddig.

Harminc éves korom óta készülök a halálra – mindig bízva benne, hogy a Láthatatlan Angyal, aki oly sokszor mentett meg, avatkozott bele sorsom futásába, mutatott jó irányt bizonytalannak és reménytelennek tűnő helyzeteimben, újra és újra megment. Visszatekintve ezekre a szituációkra, ma bizony nevetségesen bagatellnek tűnik akkori aggodalmam.

Most komolyabb veszélyekkel kell szembenéznem. Az akut leukaemia már nem képzelt életveszély.

Lehet, hogy néhány hét, talán néhány hónap, szerencsés esetben néhány év vár még rám.

Felkészültem. Remélem, lesz erőm szembenézni mindazzal, ami rám vár.

A mektoub, a megírt sors, a végzet.

Úgy látom és érzem, mindent megtesznek értem, ami itteni körülményeink között lehetséges. Gyors diagnózis, azonnal elkezdett masszív therápia, jó elhelyezés, kedves, emberi szó, messzemenően kollegiális magatartás.

Szeretnék még élni.