2007. július 1.
21:19:35
TIMGAD
A romok közt fürge gyík szalad.
Tűnődve nézem furcsa sorsomat.
Nemrég kis falvak s lágy pannon hegyek
keretezték be negyven évemet
- és íme: most antik tragédiák
díszletei, ciprusok, píneák
s évezredeket visszhangzó romok
között elnyúlva, lustán napozok.
Az égen fehér felhőcafat száll,
ki tudja, mennyi századéve már,
időtlen a kék fejünk felett
- s a romok? Tán kétezer évesek…
A lángtüdejű, barbár nap alatt
fonnyad, hervad a kurta pillanat.
Didergő lelkem árván napozik
a köveken, mint ez a gyík is itt…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése