2007. július 17.
00:10:47
27.
A RHUMEL-VÖLGY LEÁNDEREI
A völgy átforrósodott katlanában,
a serpenyőként izzó ég alatt,
amikor már csak káprázatot láttam,
mert úgy tüzelt a lángtüdejű nap,
betemetett a hőség, mint a láva,
elzuhantam, lehunytam szememet,
s szemhéjam mögött – múltak mozivászna –
vonulni kezdtek a leánderek.
láttam vonulni seregeiket,
mint akkor, régen, talán hatvanhatban
– s ismét érthető volt az üzenet:
értelmet kapott újra életemben
minden, amiről tanúságot tettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése