2007. július 25.
06:34:03
7.
LE TAILLEUR DU BONHEUR
Varrhatnál nékem, boldogság szabója,
díszes kaftánt vagy szürke djellabát,
hisz viselőjét, tudom Allah óvja
s boldog közönnyel nézi a világ
nyomorúságát, az esett szegények
ágálását a talmi színpadon,
s ha alamizsnát vet neki a végzet,
hálálkodva megy tovább az úton.
Eddig szőrcsuhát viseltem, darócot,
és ostoroztam balgán önmagam:
a konokság a húsomba maródott.
Szabj hát testemre új ruhát, ha van
mi magamfajtát illet, olyan kelméd –
hadd legyen nékem könnyű a jelenlét.
A szonett mindig a kedvemre volt. Súlyos, mégis könnyed. Nagyon tetszik.
VálaszTörlésApám 30 szonettet írt Béjaiában, 84-85-ben. Nagyon szeretem ezeket. Gyümölcsöző időszaka volt, szinte ontotta magából a verseket.
TörlésÖrülök,ha tetszett.
Nagyon szép, petrarcai szonett, és egyéni a boldog közöny és szőrcsuha majd a pillangó-könnyű táncos megadás, erre mondom, hogy súlyos, mégis könnyed.
VálaszTörlés(Sok földhözragadt szonettel találkoztam már.)
Azt hiszem, jól el tudnátok beszélgetni Apával.:)
Törlés:)
VálaszTörlés