Karnevál - szerenád

SERENADE A L’ITALIENNE     

Hideg éjjel ablakodnál                        
zeng a furcsa rím-zene,
nézd: a kancsal hold kigyúlt már
s pillantgat az Éj szeme.
Kóbor árnyak kergetőznek            
most az alvó réten át –
Kis Szívecske, ablakodnál
száll a, szól a szerenád.
Álmodj, álmodj, könnyű álom
puha pillád éri-e?
Röpke rímem szárnya szálljon
véled verses messzibe.
Álmodd: ülsz a gondolában,
zeng a, peng a víg gitár,
hold ragyog a lagúnákon
s áll a bál, a karnevál.
Éjfélkor, ha kong a lomha
bronzharang a víz felett
szép szerelmem pille-csókja
hinti be a szád s szemed.
Halott dózsék lelke jár a
vén hídon, a börtönig
s Colombina ablakába                        
hű lovagja felkúszik.
Száz szökőkút zeng a parkban,
száll a dal, peng a gitár,
csak Pierrot sír a téren,
mert Pierrette messze jár.
Reng, a ring az éji tenger,
hold ver rá ezüst hidat –
álmodj, álmodj Kis Szívecske,
messze még a pirkadat.

Régi blog: 2008. február 11,
21:55:14