2007. március 1.
21:32:57
A HŐ-HALÁL BALLADÁJA
*
Az almafára szállt a hó,
a hé körötte röpködött,
egy csillag gyúlt ki balfelől
s leszállt a nap a hegy mögött.
Karámba térő csillagok,
bárányfelhők szép nyájai,
sugarakból font glória,
az álom tünde tájai,
fénypászmák, fagytól villogó
jégcsapok csengő erdeje,
a csupa csipke, zúzmara,
tündérek szép lehellete,
a téli táj hangulata
emlékek kedves dallama,
s az ifjúság, az ifjúság
sosem múló varázslata….
*
Az almafára szállt a Hó,
a Hé körötte röpködött,
lapult a sampák, karma jó,
várták balinkó ördögök.
Villant a nyüszt, a levegő
burbunkolósan felborog –
egy pillanat: brunkolt a Hő
és már a Hére lecsapott.
Magoldó balmát tenteli,
nevébe szurmák, hajcihő
kanála furma szenvedi
- így halt a Hó, a Hé s a Hő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése