2007. március 20.
22:52:09
BÍZTATÓ
Gondolj a szép napokra,
morajló patakokra,
az elfutó habokra,
régen-volt tavaszokra,
ha bánat
ér.
Hajdani kedvesekre,
szerelmes, szép nevekre,
sok kihűlt szerelemre
s ne bujdoss el semerre,
ha bánat ér.
Gondolj fakult csodákra,
virágzó orgonákra,
elsuhanó madárra,
a csalogány szavára.
ha bánat
ér.
Sorold el mind, mi jó volt:
sok kamaszkori hóbort,
az ifjúság, fogyó hold,
s a néhány kortynyi óbort,
ha bánat ér.
Vigasztalódj, te lélek,
készítenek majd néked
menedéket az évek
s megvigasztal az ének,
ha bánat ér.
De ne feledd: a bánat,
akárhonnan is támad,
nem lehet útitársad
s ki, mint te, meg nem állhat,
ha
bánat ért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése