Vigaszvers

2007. március 20.
22:52:09 

BÍZTATÓ

Gondolj a szép napokra,
morajló patakokra,
az elfutó habokra,
régen-volt tavaszokra,

                                       ha bánat ér.

Hajdani kedvesekre,
szerelmes, szép nevekre,
sok kihűlt szerelemre
s ne bujdoss el semerre,

                                       ha bánat ér.

Gondolj fakult csodákra,
virágzó orgonákra,
elsuhanó madárra,
a csalogány szavára.

                                      ha bánat ér.

Sorold el mind, mi jó volt:
sok kamaszkori hóbort,
az ifjúság, fogyó hold,
s a néhány kortynyi óbort,

                                       ha bánat ér.

Vigasztalódj, te lélek,
készítenek majd néked
menedéket az évek
s megvigasztal az ének,

                                       ha bánat ér.

De ne feledd: a bánat,
akárhonnan is támad,
nem lehet útitársad
s ki, mint te, meg nem állhat,

                                        ha bánat ért.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése