ŐSZI REGGEL
Az október ködöt zúdít a láthatárra
foszló felhők között suhog a szél tovább
s amíg a gethes nap unt fészkét szétzilálja
rakétaként lobognak a sárga dáliák.
Amíg az alig-elszállt álom igézetében
egy elfelejtett dal rímeit mormolom
emlékeim közt megvillan fenn az égen
kamaszgőgtől fehér húszéves homlokom
A soha-el-nem-mondott szorongó vallomások
lázaktól tikkadó kietlen éjszakák
a soha-vissza-nem forduló jóbarátok
s a hűtlen szerető az álnok ifjúság
itt kavarognak mind az álom horizontján
míg eső permetez s mindent elönt a köd
Kábultan kutatok harminchét évem romján
és lassan kihűlő emlékeim között
Régi blog: 2007. október 11.
22:06:38
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése