10
AZ ELSÜLLYEDT HAJÓ
Viharok vertek és láttam a Dél Keresztjét
s álmodni gyilkos éjben hallgatag dokkokat,
hullámok győzhetetlen lovagja voltam nemrég,
büszkébb és nagyszerűbb, mint bármilyen fregatt;
orkán, örvény, kalóz: énnékem egy sem ártott,
monszun gitározott a tat fedélzetén,
nem értek utól tornádók s hurrikánok,
siklottam arktiszok
és trópusok vizén.
De most, mikor a sors e mocskos kikötőbe
bevert s a február nem-sejtett zátonyok
csapdáját tartogatta – csapdába hulltam, dőre
vándora vén vizeknek és most itt rohadok
egy hínáros öböl sekélyes szennyvizében.
Menteni rakományom, immáron nincs reményem.
Régi blog: 2008. április 30.
22:33:26
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése