Búcsúballada

BALLADA, AMELYBEN VILLON ELBÚCSÚZIK
BARÁTAITÓL ÉS A VILÁGTÓL

Embertestvérek, akik itt maradtok,
hogy játsszátok a sors játékait,
megérdemeltem, hogy elmarasztaltok,
de legyen hozzám szívetek szelíd
s mert megviseltek harcok és kudarcok,
bocsássátok meg Villon vétkeit,
ki búcsúzik most és istenhozzádot
mond, mert várják már távol, más világok
s trónján Miasszonyunk, a Notre Dame
- kérjétek az ég irgalmát reám!

Végigviháncoltam az ifjúságot
s a fejem lágya nem nőtt be sosem,
makacsul hirdettem vélt igazságot
s nem tántorított meg csak a hitem.
Megittam néha egy-egy pohár bort,
de hogy ez bűn lenne, azt már nem hiszem.
Megöregedtem s maradtam bohémnek,
vezettek igazságok s tévedések
s viaskodtam is, szívből, igazán …
Kérjétek az ég irgalmát reám!

Látjátok, most az út végére érve,
a szegény Villon ígyen búcsúzik
és kinek nála több a szerencséje,
becsülje meg jól vidám napjait!
Reá már vár a horizontok kékje,
ahol – tudjátok! – ezentúl lakik.
Kalapja mellől elhervadt a rózsa
s indul is már, balladák bujdosója,
talán holnap, talán holnapután …
Kérjétek az ég irgalmát reám!

Ajánlás
Jézus Herceg, Nagyúr, ne hagyj magamra
most, hogy itt állok utam alkonyán,
hallgasd meg ezt a fohászt, bármily gyatra,
- s terítsd kegyelmed palástját reám!

Régi blog: - 2008.május 8.
21:28:10